Néphagyomány éltetés
Böjti játékok a Szivárvány Tagóvodában
Az idei évünk munkáját Mesterprogramunk célkitűzései határozzák meg. Innovációnk Vankóné Dudás Juli népművész hagyatékának óvodai nevelésbe való beillesztése. Ez a tehetségműhelyünk munkájában is megjelenik. Juli néni nem csak festményei, csempeképei, rajzai kapcsán, hanem a „gyöngyfonalként” felfűzött élettörténete és az abban hitelesen átadott jeles napok, ünnepi szokások, életfordulók elbeszélései, mondókái, dalai, gyermekjátékai által, segíti a gyermekeket az élet rendjében, a természet körforgásában való eligazodásban. A festőművész színes képi világa gyermekek számára könnyen értelmezhető, néprajzilag is hiteles és kiválóan alkalmas arra, hogy kapcsoljuk a jeles ünnepekhez, szokásokhoz, munkaalkalmakhoz, ezek segítségével dolgozzuk fel azokat. Óvodásaink a művész festményein, életképein keresztül nyerhetnek betekintést a népi életbe. Azokat nézegetve megismerhetik, értelmezhetik a munkaalkalmakat, a hozzá tartozó eszközöket, viseletet és a természetben végbemenő változásokat. A dalok mondókák életre keltesével, játékfűzések játszása során a gyermekek öntudatlanul átélhetik néphagyományainkat, komplex ismereteket szerezhetnek. Feladatunk, hogy a gyermekek érdeklődését felkeltsük, motiváltságukat fenntartsuk, ismereteiket és tudásukat bővítsük, kreativitásukat fejlesszük. Borsódy Eszter keramikus művésszel szoros kapcsolatot ápolunk, tehetség műhelyünk munkájában szakmai támogatónk. Ő készítette el tagóvodánk új logóját is. A meseszép kerámia méltán került főbejáratunk újonnan kialakított kiállító terébe. Tükrözi szellemiségünket, értékrendünket, elköteleződésünket, és nem mellesleg azt a kitűzött magas színvonalú pedagógiai munkát is sejtteti, amit végzünk. Tagóvodánk pedagógiai programjához igazodva, a néphagyomány éltetésen alapuló környezet tudatos nevelés szemléletmódját tükrözve, Dudás Juló munkásságát nevelő munkánkba beépítve, innovációnk egy izgalmas kihívás pedagógusaink számára.
„Tavaszi megújulásban,” a böjti időszakra való ráhangolódás:
A gyermekekkel megbeszéljük mit is jelent a böjt, mi az, ami jellemző erre az időszakra, meddig tart és mire készülünk fel ez időben.(elcsendesedés, befelé fordulás, étkezési, szórakozási, mulatozási tilalmak, a húsvétra való felkészülés)
A tavaszi böjti játékok során egyre többet vagyunk a szabadban, előtérbe kerülnek az ügyeskedő játékok, a fiúknál a botos, és labdajátékok, a leányoknál a vonulós, kapuzós hidas játékok és a labdázások. Régen a böjti időszakban leginkább vasárnap ebéd után került sor a játékra a hétköznapokban már a tavaszi munkálatokat végezték. Óvodánkban és környékén, mi is megfigyeljük a természet megújulását, változását és egyre többet tartózkodunk az óvoda kertjében, ahol szabadon játszhatjuk játékainkat.
Magyar népünk játékkincse igen gazdag, régen számtalan játékot ismert egy-egy gyermek.
Közülük sokat ismerünk mi is, mert ezek évszázadokon, sőt évezredeken át öröklődtek napjainkig. Ha visszatekintünk, a régi játékainkhoz felismerjük, hogy ezekben gyakran sokkal több találékonyság van, mint amit ma kínálnak nekünk a bolti játékok. Benne van mind az az ősi tudás és ismeret, ami ezek által öröklődik. A kigyermek szíve és értelme közepében máig is a játék a meghatározó, ő ebben a világban él. Ezt kínáljuk fel mi is az óvodánkban a gyermeknek. Régen mindennel játszottak, amit a természet kínált: bottal, kaviccsal, virágokkal, maguk által fabrikált labdával, kötéllel. Ha jó idő volt kimentek a falu határába, fűben nyargalásztak, hemperegtek, csapatjátékot játszottak, versenyeztek. A játék örömét az együtt játszás adta és az, hogy saját maguk készítették el játékeszközeiket. Ez nem adatik meg a mai gyermekeknek. Ezért a mi feladatunk, hogy minél több népi játékot kínáljunk fel a gyermekeknek, természetes anyagokat felhasználva a lehető legtöbbet a szabadlevegőn a természetben játszva. A fiús és lányos játékok a nemi identitásnak megfelelően más-más tartalommal bírnak, ezért azokat a nemekhez és a korosztályhoz igazítjuk.
Minden népi játék „gyógyító” és fejlesztő hatású, a gyerekek számára könnyen értelmezhető, befogadható és elsajátítható, amely csak pont annyi amennyit könnyen értelmezni, befogadni tudnak a gyermekek, addig játszák amíg elsajátítják, mindeközben ezt nagyon élvezik pont nekik való. Egy-egy játék mozgássorában ügyesednek, képessé válnak alkalmazkodni, szabályt követni, ezt másoktól is elvárni. Közben magabiztossá válnak, kitaróbbak lesznek, amely megalapozza önbizalmukat is. Ezek a népi játékok, ügyeskedések és táncok komplex személyiség fejlesztésre adnak lehetőséget. Fejleszti a téri tájékozódását, figyelemkoncentrációját, gyors reagáló készségét, ritmusérzékét, együttműködő képességét. Az egyes játékszerek elkészítésekor fejlődik a kézügyességük, fantáziájuk, feladattudatuk, kitartásuk, finommotoros készségük.
Mind ez hogyan kapcsolódik környezettudatos szemléletünkhöz?
A régi kor embere együtt élve a természettel, azt tisztelve és megbecsülve nem ismerte a szemetet, a hulladékot, mindennek volt valami haszna számára. Ezt a szemlélet módot igyekszünk mi is követni a pedagógiai munkánkban. Játékainkhoz saját magunk készítjük el az eszközöket a természet adta kincsekből, vagy természetes anyagokból. Óvodánk udvarának élővilágának megismerése, kertünk rendben tartása, gondozása és megfigyelése is a gyermekekkel együtt történik. (Kertet gondozunk, veteményezünk, ültetünk, komposztálunk.) Az Örökös Zöld Óvoda címhez méltóan kialakítottunk a kertünkben madárvendéglőt, bogárhotelt, kerti tavat, levendula ösvényt, gyógynövény és fűszerkertet, magas ágyásokat, gyík várat, madár odukat és itatókat, és készül a hangya farmunk is.
Nevelési tervünk
(Óvodánk hat csoportjának két hetes tématervének, anyaggyűjtése a böjti időszakból, a naplóban megjelenő tartalmak, vegyes korcsoportok számára tervezve.)
Nevelési cél feladat
Célunk, hogy a gyerekek betekintést nyerjenek a böjti időszak népszokásaiba. Beszélgetünk a böjti tilalmakról: (nem volt szabad lakodalmakat, bálokat, mulatságokat tartani, húst és zsíros ételt fogyasztani.) Elterjedt böjti étel a cibere leves (keszőce, kiszi). Ilyenkor a lányok, menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhában jártak. Bálint, Julianna, Zsuzsanna naphoz kapcsolódó, madarakhoz fűződő népi hiedelmek felidézésével várjuk a tavaszi megújulást.
A népi játékokon, dalokon, dalos játékokon keresztül ismertetjük meg népünk kultúráját, szokásait. Feladatunk, a néptánc alapelemeinek gyakorlása során (lányok, karikázó tánclépések, szarkatánc, fiúk: botos tánclépések, ugrások) a különböző térformák kialakítása, bejárása (kacskaringózás, tekeredés, kör kerekítés, bújós kapuzós játékok). Mindeközben felkeltjük az éneklési kedvet, és megéljük az együtt éneklés örömét. Népi kultúrkincsünk átörökítését, népzenei élményszerzést CD, és a hanglemez hallgatása során is megvalósítjuk. A nemi identitás megerősítése a fiús lányos játékok, az ügyeskedések, és a kézműves tevékenységek által történik (lányoknál a nőies jegyek erősítése; a kellem, a báj, a tartás, fiúknál: erő, ügyesség, kitartás, bátorság). A gyermekek természetes kíváncsiságára, aktivitására építünk, játékosan keltjük fel érdeklődésüket. Lehetőséget teremtünk a játékokban rejlő cselekvéses gondolkodási formákra, örömteliséget biztosítva, elvárva az együttműködést, a feladattartást. A gyermekek ízlésformálása, az alkotási, díszítési kedv felkeltése, mind ezek örömteli átélése a kézműves tevékenységek alkalmával valósulhat meg. A népi mondókák, párbeszédek, alkalmat nyújtanak a fantáziát megmozgató színészkedésre, az állatok hangjának utánzására és ezáltal a beszédszervek ügyesítésére. A meseélmény az élőszóval előadott, mimikával és gesztikulációval kísért népmesék felkínálásakor valósulhat meg.
Természethez való pozitív viszony kialakítása az ébredő természet megfigyelése során, történik, új tapasztalatokat, új ismereteket szerzünk a növényekről, állatokról az óvodánk kertjében, udvarában, a közeli patakparton, réten.
Környezeti nevelés
A gyermekekkel megbeszéljük mit is jelent a böjt, mi az, ami jellemző erre az időszakra, meddig tart és mire készülünk fel ez időben. (Elcsendesedés, befelé fordulás, étkezési, szórakozási, mulatozási tilalmak, a húsvétra való felkészülés.) Böjti időszak: hamvazó szerdától húsvét vasárnapig tart. Kiemeljük a Bálint, Julianna, Zsuzsanna, Mátyás naphoz fűződő népi megfigyeléseket, hiedelmeket. Az ébredő természetet megfigyeljük (bogarászás, méhek, rovarok bogarak kirajzása, a fákban meginduló keringés, rügyezés).
A kertünkbe látogató madarakat felfedezzük, meglessük (madarászás). Megismerkedünk a búbos bankával, a szarkával, és a cinegével, fészkelési szokásaikkal, hangjukkal, és jellemző jegyeikkel. Madárhangokat hallgatunk és, utánozzuk a népi mondókák segítségével (Icinke, picinke).
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
Fiúk:
Zoknilabda készítés töméssel
Sárpuska fabrikálás
Bodzapuska fabrikálás faragással,(lúdtoll, krumpli)
Krumpli sárkány készítés, (krumpli, rongy)
Ostor készítés, sodrással, kötözéssel
Íjak, csúzlik készítése
Gúzs szúró készítése
Lányok:
Madarak készítése fonalból tekeréssel kötözéssel
Reptető madárka (rongyból töméssel kötözéssel)
Szalagos rongylabda (töméssel, kötözéssel)
Szőr labda, nemezeléssel
Ugráló kötél készítése, sodrással bodza fogóval
Madár nyomat készítés krumpli dúccal
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Böjti játékok: karikázó, vonulós dalok, kapus játékok
Tekeredős játékok, guggolós játékok:
Túrót ettem… (FG 39.)
Szél úrfi megálljál… (FG 86 dal)
Csivirtom csavaritom… (FG.46)
Mit játszunk lányok… (FG.44)
Kender morzsa szép menyecske… (FG 36)
Mért küldött az úrasszony…(FG.47)
Szarka tánc… (FG.176.)
Szél úrfi… (FG.86.)
Fakakasozás: Kéretik, kéretik szomszéd asszony lányát (FG38.)
Jöjj, el által jöjj el… (Sz sz III. 151.o.)
Karikázó lépések lányoknak- lépő, futó, csárdás
Böjti lakodalmas játék (FG. 52-65 ig)
ZH: Vankóné Dudás Juló Dálidi fecske, lemez hallgatás
Verselés Mesélés
Kóró és a kismadár (Icinke picinke 9.o)
Büdös banka fészke…(Icinke picinke 111. o.)
A bölcs madár népmese
Válaszolgatós mese: Hallgató mese (Icinke picinke 21.o.)
A madarak királyválasztása (Icinke picinke 41.o.)
A szél és a nap (Icinke picinke 195.o.)
Szélike királykisasszony (Icinke picinke 98.)
Nyelvtörő: Nem minden szarka farka tarka…
Mondókák:
Repülnek a madarak…
Madarak voltunk földre szálltunk…
Madarak hangjának utánzása:
Madarak bort találnak… (Icinke picinke 197.o.)
Fürjek palattyolása (Icinke picinke 22-23.o.)
A vadgalamb beszéde (Icinke picinke 22-23.o.)
A sárgarigó beszéde (Icinke picinke 22-23.o.)
Cinege beszéde (Icinke picinke 45.o.)
Fecske beszéde (Icinke picinke 46.o.)
Mozgás
Fiús játékok:
Botos játékok: botelkapós játékok
Vigyázz dől a bot, bothúzás, erő fitogtatás
Duduzás botos játék (FG 20.o)
Hürézés, hatozás botos játék (Gy gy J. 93.)
Szélkakas dobálás
Vesszőkarikák célba dobása botra
Vessző karika felfüggesztése labda átdobása
Pálcafogás szélkakas dobálás (Gy gy J.200)
Ragad meg a botot
Lányok játéka:
Tekeri tapsi-lányok falhoz verős elkapós (Gy gy J. 39)
Fogdosós elkapós (Gy gy J. 35.)
Szamarazsdi, cicázás, elkapós (Gy gy J. 39.)
Ugró iskola: sántikáló, pickő (Gy gy70,71)
Kígyózás
Kavicsos játékok ickézés
Ugráló kötél sodrás bodzafával
Matematikai tartalmak:
Mérések összehasonlítások, becslések, számlálás, térirányok, kiterjedések megtapasztalása a népi játszók, labdajátékok és botos játékok során.
Komplex képességfejlesztés
Értelmi: Emlékezet fejlesztése a mondókák, dalok memorizálásával, gyakorlásával. Tájékozottság, következtetési képesség, megfigyelőképesség, koncentráció, figyelem, emlékezet, időbeli tájékozódás fejlesztése.
Szociális: A népi játékok, ügyességi játékok által a gyerekek éljék át az összetartozását érzését. Együttműködési képesség, udvariasság, türelem, kivárás képességének fejlesztése a közös játékok során. A türelem, egymásra, leginkább a kisebbekre való odafigyelés, segítés, gondoskodás.
Kommunikációs: Beszédkedv, szereplési kedv felkeltése a játékok megélésével. A nyelvi kifejezőkészség, nyelvhelyesség, összefüggő folyamatos beszéd fejlesztése a beszélgetések során, élmények elmesélése által. Szókincsbővítés, beszédértés fejlesztése: új fogalmakkal való ismerkedés: böjt, krumpli puska, sárpuska, büdös banka…
Testi: Finom motorikus mozgások, szem kéz koordináció fejlesztése a népi játékok készítésekor Nagymozgások fejlesztése a versengések, ügyeskedések során, a néptánc megélésekor. Gyors reagáló képesség fejlesztése a botos játékok által. Téri tájékozódás fejlesztése a térben való eligazodás, a térformák alakítása bejárásakor. Egyensúlyérzék, kitartás, türelem, gyors reagáló készség fejlesztése, szabálykövetés a népi gyermekjátékok által.
Módszerek: differenciálás, beszélgetés, magyarázat, bemutatás, gyakorlás, ismétlés, szemléltetés segítségnyújtás, differenciálás, ellenőrzés, értékelés,
A videó felvételeken láthatóak a következők:
Kendermorzsa szép menyecske… pedagógusok játéka (mesterprogramunk címadó dala). (Vankóné DJ Falum Galgamácsa 121.0.36.)
"Hürézés" (Hatozás) fiúk játéka (Lázár Katalin Gyertek, gyertek játszani Csíkból - 93. sz.)
"Tekeri - tapsi" Labdázás lányok játéka (Lázár Katalin Gyertek, gyertek játszani Udv. 39.)
Kézműveskedés: zokni labda készítés a fiúk játékához
Duduzás fiúk játéka (Vankóné DJ Falum Galgamácsa 122.o.)
Mese: A büdösbanka fészke - (Icinke, picinke c. 109. o.)
Felhasznált irodalom:
Forrai Katalin Ének az óvodában Editio Musica Budapest 1993
Lázár Katalin Gyertek, gyertek játszani I. Eötvös József könyv és lapkiadó Bt. 2002
Ikvai Nándor (szerk.) Falum Galgamácsa Studia Comitatensia Szentendre 1983
Kovács Ágnes (szerk.) Icinke picinke népmesék óvodásoknak Móra Ferenc könyvkiadó 1972
Papp Kornélia (szerk.) Szájról szájra, kézről kézre III. Geobook kiadó 2002.
Czárán Eszter Világnak virága Sárosi Kft 2005